„Talán hallottál már a „lelki megkerülésről”, (spiritual bypass) amelyet John Welwood buddhista pszichológus a következőképpen definiál: „az a tendencia, hogy spirituális gyakorlatokat használjunk, hogy megkerüljük vagy elkerüljük a megoldatlan érzelmi problémákat, traumákat és sebeket, amelyeket életünk különböző pontjain elszenvedtünk”.
De hallottál már a „szexuális megkerülésről”, (sexual bypass) és talán ez lehet, hogy Rád vonatkozik?
A „szexuális megkerülés” számomra azt jelenti, hogy túlzottan intellektualizált stratégiáinkat használunk arra, miért maradunk a szexuális komfortzónánkon belül, és így ne merüljünk bele, és ne foglalkozzunk érzelmi problémáinkkal, fájdalmainkkal és szexuális szégyenünkkel. Annyiféle módja van a szexuális megkerülésének, hogy mi emberileg nagyon ügyesek lettünk benne. Például: Függőségeinket, traumáinkat és családi történelmünket arra használjuk, hogy „megkerüljük” szexualitásunkat. A szexualitás felületes megnyilvánulásait használjuk, például a pornókultúra által kiszolgált mintákat, a testünk megjelenésével való törődést vagy a társadalom által megszabott normákat. Úgy teszünk, mintha szexuális megtestesülések lennénk, orgazmusok, szexuális vágyak vagyunk, hogy szexuális lényekként tekintsenek ránk, holott valójában a tudattalan szexuális kitérő körforgásában vagyunk. Ezt támasztja alá az a hiedelem, hogy a megtestesült nők veszélyesek. Tehát a kultúra keményen dolgozik, hogy állandósítsa a szégyent és csökkentse értékünket. Ismételjük és elhisszük azokat a narratívákat, amelyek szerint történelmünk és tapasztalataink miatt nem állunk készen a szexuális evolúcióra, és igazoljuk a saját megtestesülésünkkel szembeni ellenállást. A szexuális elhanyagolás nagyon sok szinten megtörténik társadalmunkban. Még a tinédzserek szexuális felvilágosító óráin is megtörténik, ahol a megtestesült mély szexualitás helyett arra összpontosítunk, hogy a szex milyen módon árthat nekünk. Kihagyjuk a szexet, és okot találunk arra, hogy ne vegyünk részt szomatikus (gyakorlati) munkában a testünkkel, szégyent vagy félelmet használva kifogásként. Korlátozzuk magunkat abban, hogy azt érezzük, amit igazán akarunk, és érzéketlenné tesszük a nemi szervünkhöz való viszonyunkat. Itt az ideje, hogy megtestesült aktivisták legyünk!
A test akkor szép, ha megtestesül. Amikor elszakadok a testemtől, elveszítem a kapcsolatot az érzékiségemmel. Ha elveszítem a kapcsolatot az érzékiségemmel, az azt jelenti, hogy elvesztettem a kapcsolatot önmagammal. És amikor elvesztettem a kapcsolatot önmagammal, eltévedtem.”
– Mama Gena
English 
Magyar