A biztonságérzetünk hiánya, vagyis a veszélyérzetünk és a szorongásunk nem egy valós helyzet.
Mindenkinek az életében van egy olyan esemény, ami túlterhelte az idegrendszerét.


Annyi mindent hallunk mostanában a trauma "gyógyításáról", ideje elgondolkodni azon, mit jelent ez.


Sokaknak trauma, szégyen vagy fájdalom következményeként csökkent az intimitás iránti vágyuk.


Sokak szexuális örömre való képességét zavarja a hiedelem, hogy az ő szexualitásuk elfogadhatatlan.


Azzal, hogy az intimitást tabuként kezeljük, ismeretlen, bűnös, tiltott asszociációk társulnak hozzá.
Valami rosszat tettem. A tettemmel vagyok azonos, tehát rossz vagyok, valami baj van velem.


Egy kapcsolatban valójában számtalan dolog vezethet végső soron az egymás iránti vágy csökkenéséhez.


A szégyenérzetünk korai éveinkben alakul ki, az otthoni és iskolai környezet elvárásai generálják.


Nem könnyű erről beszélni, mert a mai társadalom mintha szemet hunyna a szexuális erőszak fölött.