Bizonyos tulajdonságokat, amiket nem tudunk – vagy nem akarunk – felismerni magunkban, elménk könnyen elkezdi ezeket kivetíteni másokra.
Például, ha ingerültté válsz a kollégád munkahelyi önzése miatt, akkor erre figyelj magadban is. Mert az ingerültséged annak a következménye, hogy nem vagy birtokában vagy tudatában saját önzőségednek.
De ugyanez történhet más tulajdonságokkal kapcsolatosan is…
Míg a tudatosság azt jelenti, hogy tudod, mi történik körülötted, az öntudat azt jelenti, hogy tudod és érted a tapasztalataidat.
Az önismeret az a képesség, hogy tudjuk, mit csinálunk, és megértjük, miért tesszük.
Enélkül sem a kapcsolataink, sem a szexualitásunk nem lesznek tiszták, legfőképpen mert nem ismerjük saját magunkat és a határainkat.
A probléma nem az, hogy kivetítjük másokra a tulajdonságainkat. Ez egy normális és egészséges folyamat saját fejlődésünkben.
A kihívás akkor jelentkezik, ha nem tudatosítjuk ezeket a kivetítéseinket, és nem látjuk meg benne a lehetőségeinket, a pozitív potenciálunkat.
Ebben segít például a harag kifejezése – aminek nagy híve vagyok a munkámban –, mert ha ez nincs „kidolgozva”, akkor ez egy idő után rengeteg elfojtást és szorongást eredményez, ami passzív agresszivitáshoz és toxikus viselkedéshez vezet.
Ha nincs harag, akkor nincs szeretet – és fordítva!
Ha nincs polaritás, nincs szex, akkor pedig nincs élet.