„Amikor kritizáljuk partnereinket, leggyakrabban kielégítetlen szükségletet vagy vágyat fejezünk ki. Általában így kérünk valamit, de ez éppen az ellenkezőjét eredményezi annak, amit valójában szeretnénk: hallani akarjuk, hogy szeretnek minket

Ahelyett, hogy azonnali kritikára váltana, szánjon egy pillanatot arra, hogy a reakcióról a reflexióra váltson.
Miért vagyok mérges? Mit akarok? Ez honnan jön?”

(Esther Perel)

Ezért mondom én, hogy elengedhetetlen a haraggal, elfojtással való munka.

És egy kicsit tovább is megyek: szerintem nem hallani, hanem érezni akarjuk, hogy mások szeretnek minket.

Csakhogy az érzékelésünket a fájdalomtól való félelmünkben eltompítottuk, és saját szeretetünket is haragba és kritikába csomagoljuk. Haraggal szeretni pedig nem csak másokat, de magunkat is egyre nehezebb.

Akarsz végre érezni?
Ölelés: Lívia ♥️