Az esetek többségében nem……
És hogy miről is beszélek?
Az orgazmusról és az igazi, meghitt intim együttlétről…
Egyre többször találkozom a munkám során és ezért szeretnék beszélni erről a nagyon összetett, kimondatlan jelenségről, amely sokakat kísért, akár Téged is kedves olvasó, akik szexuális traumával küzdenek (Férfiak is!). (A szexuális trauma nem csak egy konkrét szexuális esemény lehet!)
A szexuális fantáziák gyökerei gyakran a traumatikus eseményhez köthetők, mint ahogy az intimitás és a szexuális szokásaink a gyermekkorhoz. A szeretet, a kötödés, és a másikhoz való kapcsolódás sokszor egyenlő a sz_xxel. Még ha ez egy traumatikus esemény volt is, pláne ha ez közeli hozzátartozóval, gondviselővel, szülővel történt.
Mi teszi a szexuális traumát olyan egyedivé?
Az, hogy az örömközpontunk, a másokkal való kapcsolódásunk az élvezeten keresztül, és az önmagunkkal való kapcsolatunk sérül. Valaki megsérti a szexuális életünk azon részeit, ami azért van itt, hogy jól érezzük magunkat és kapcsolódjunk.
Valami viszont történik ami akár egész életünkre kihat:
1) Túlságosan összekapcsolhatjuk az élvezetet az undorral, mert az érzés ezekre a részekre, és a sérelemre emlékeztetheti a testet. Ez megnehezíti a kapcsolatot másokkal, és saját magunkkal. Ezért gyakran nincs:
– bizalom
– teljes odaadás
– örömteli közösülés (fájdalmas annál több)
– orgazmus…(hüvelyi orgazmus szinte sosem)
– biztonságos határok
– felszabadult test
2) Az ambivalencia érzése, mert egyszerre érezhetünk örömöt, fájdalmat, és szégyent, rettegést, lefagyást, és dühöt. ….és mégis, mintha mindezek ellenére megvan az összetartozás és a közelség érzése.
3) Részben ezért „találunk” örömöt ezekben a szexuális traumákban, mert……NEM, nem a bántalmazás miatt, hanem a vitalitásunk miatt.
Ezek a bennünk lévő helyek ősiek. Ismerték a gyönyört, évezredek óta. A testet még ez az esemény sem képes teljesen kikapcsolni. (NEM véletlenül, hiszen agyunk ősi részéhez kapcsolódik a trauma és a szexualitás is)
4) Amikor képtelenek vagyunk örömöt érezni, az nem azért van, mert nem rendelkezünk az öröm képességével, hanem mert a testünk megvédi ezeket a részeinek mindenféle érzéstől, vagyis „lefagyunk”. Ez egyfajta fájdalomcsillapítás, mert így „nem érzünk” semmit, de mélyen, legbelül aktív az energia. (Ki nem fejezett düh)
5) Néha a fétiseink és a perverzióink olyan „gyógyszerek”, (tudatosan használva!!!), amelyek segítenek nekünk újraélni az élményt…
(Az erőszak, mint meg nem élt tehetetlenség, gyakran jelentkezik és megtalálható a sz_xuális traumát átélt embereknél)
6) A szégyen érzése, mely minden közül a legerősebb és az, hogy mi lesz, ha ez egyszer kiderül. („Selejt vagyok, és képtelen az örömre”).
7) Ha az esemény és történet kimondatlan és feldolgozatlan marad, (a legtöbb esetben), mert nincs kinek és hol.
” a lányom, ezt csak beképzeled” vagy „biztos csak bebeszéled magadnak” vagy ” ez nem lehet….” és még sorolhatnám
De ennek nem kell így lennie….
Mert át és újraírhatod ezt az élmény, és elindulhatsz egy egészségesebb és felszabadultabb élet irányába. Megtapasztalhatod, hogy ahol akkor nem volt kontrollod, most megteheted, hogy Te irányítasz, és döntesz a saját tested és élményed, gyönyöröd felett. Ki és felszabadíthatod a testedet egy görcsös és fájdalmas állapotból, ami eddig nem engedte, hogy Önmagad lehess.
Amikor ennek NEM vagy tudatában, akkor gyakran szexfüggőség alakulhat ki, vagy bármi más függőség is, ami segít elnyomni és nem érezni a fájdalmat. A másik véglet pedig a tagadás, ami egyfajta csendes beletörődés, mintha csak ez járna és ebből nincs kiút. Lemondás és néma elfogadás van.
De miért nem lehetne az örömön és az élvezeten keresztül tanulni és gyógyulni?
Amikor ezzel hajlandó vagy tudatosan foglalkozni és dolgozni, akkor a testi folyamatok és trauma alapú módszerek, egy mélyen gyógyító formája lehetnek az „újratárgyalásnak”, ami sok mindent traumát képes kioldani a testedből. A szégyen nem kell, hogy többé része legyen az életednek, mert a kapcsolat trauma és a szexualitás között normalizálható. Ehhez azonban felismerés de főleg beismerés szükséges és a testben való tapasztalás.
Ezért nem győzöm hangsúlyozni, hogy a gyógyuláshoz elengedhetetlen foglalkozni a testtel, mert az érzéseink ott tárolódnak, (pláne ebben az esetben), és ezekhez a hagyományos beszéd alapú terápiák nem elegendőek. A test bölcsessége adja a felszabadulást.
Mindig van választásod és ez mindig Önmagad jóléte kell legyen.
Merj Önmagad lenni, érezni, értékes életet élni.
Tedd meg az első lépést.
Az alábbi linken tudsz időpontot foglalni, egy díjmentes konzultációra Velem.
Magyar 
English